Az emberfélék egyik kihalt faja, amely szoros rokonságban áll a mai emberrel, és amely Európában és Nyugat Ázsiában mintegy 220 000 - 30 000 évvel ezelőtt élt. A régészeti leletek alapján nagy agytérfogatú emberek voltak, testfelépítésük és koponyájuk morfológiája könnyen megkülönböztethető a mai emberétől. Mousteroid típusú kőeszközöket használtak. A neandervölgyiek 200 000 éven keresztül domináns szerepet játszottak Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában, majd populációjuk ismeretlen okok miatt csökkenni kezdett. Körülbelül 28 000 évvel ezelőtt utolsó csoportjaik is kihaltak Dél-Európa eldugott területein.

A neandervölgyi leletek, amelyek egy szibériai barlangban előkerült lábujj-csontból vett genomon alapulnak, azt mutatják, hogy a neandervölgyiek a nemi életet a családon belül tartották, remek szemük volt, de pocsék társas lények voltak. Jóllehet kiválóan el tudták ejteni a hatalmas gyapjas mamutokat, a kisebb állatok – pl. nyulak – vadászatában nem jeleskedtek. Erre a készségre pedig nagy szükségük lett volna a túlélésük érdekében, mivel idővel a nagytestű szibériai állatok állománya lecsökkent, a nyulak pedig mind fontosabb élelmiszerforrássá váltak.